Meglátogattuk a Magyar Szépirodalmi Regénygyártó üzemet – 2. rész

A magyar regénygyártás rejtelmeit fürkésző cikkünk első részében (itt: https://kekharisnyak.wordpress.com/2017/07/08/meglatogattuk-a-magyar-szepirodalmi-regenygyarto-uzemet-1-resz/) a piacvezető Magyar Szépirodalmi Regénygyártó Rt. technológiáját vázoltuk fel. Bemutató anyagunk második részéhez érve, a piacot mozgató erőkről, a piaci szereplők kilátásairól szólunk.

A cég forgalmának jelentős részét kitevő komplex gyártási módszer részleteiről a vállalat fejlesztési igazgatója számolt be, aki kiindulópontként komplex terméküket fő versenytársuk, a Klasszikus Igényű Írás Rt. elavultnak számító technológiáival állította párhuzamba, közöttük a levéltári kutatással, egysíkú, kronologikus meséléssel, pozitív értékek előtérbe állításával. Zárójelben megjegyezzük, hogy a hazai piac szereplői között azért még akadnak olyanok, akik nagy sikerrel alkalmazzák termelésükben ez utóbbi módszereket is. A Rt. fejlesztői csapata szerint viszont megengedhetetlen az ilyen idejétmúlt módszerek alkalmazása napjainkban, amikor a technológia fejlődésének köszönhetően olyan korszerű módszerek állnak rendelkezésre, mint a több nézőpontú mesélés, mozaikszerű történetekből építkező narráció, negatív személyiségi jegyek, vagy például az anonimizáló elbeszélés, amely a nevek mellőzésével kelti az olvasóban az utolérhetetlen magasságokból, kizárólag ihlettől megszállottan és nem a közönséges racionális erőfeszítésekkel alkotó író benyomását, akinek eszmei Parthenónjába csak a hasonszőrű kevesek bejáratosak.

Mi úgy véljük, elegendő a regénygyártással foglalkozóknak saját képzeletükből meríteniük, fejtette ki a fejlesztési vezető. Ezáltal ügyfeleink, a kortárs alkotók, jelentős megtakarításokat érhetnek el a kutatás-fejlesztés területén, valamint az alkotói minőségbiztosításra fordított költségeiken is, hiszen senki sem kérheti számon az irodalomkritikai felügyeleti hatósági ellenőrzéseken a szakmai megfelelést az olyan írótól, aki nem merészkedik a történelem, a művészet, netán a tudomány területére. A műfajt főleg belföldre termelő ügyfeleinknek ajánljuk, akiknek piacát a művelt, ám kortárs világirodalomban járatlan olvasók teszik ki.

A gondolatfolyam ábrázoló módszer fejlesztésével a gyár kiemelt részlege foglalkozik. A regény hangvételéhez illően több technika áll rendelkezésre, részletezi a gyár fejlesztési igazgatója. Ezek közül kiemelhetők a valódi gondolatfolyam, amelynek külföldön másfél évszázados hagyománya van, illetve a pszeudo-gondolatfolyam (a tudatfolyam technika azon válfaja, amely kizárólag a központozás elhagyásával sző egybe egyébként önálló, hagyományosan értelmes mondatokat), amelyet a hazai narrációs ipar nagyágyúi előszeretettel alkalmaznak az utóbbi másfél-két évtizedben.

A többnyire olvasókat foglalkoztató külsős piackutató cég jelentése szerint a hagyományos technológiákkal előállított regények lassacskán a modern értelmiségi író számára felvállalhatatlan piacokra szorulnak, mint a ponyva és a kronológia szerint építkező narráció. Napjainkban most már kizárólag ez utóbbiakban felmutatott hamis tükörben lelhetők fel az olyan meglehetősen maradi „értékek”, mint házastársi hűség, netán jóság, reménység, józan ész, pozitív irányú személyiségfejlődés. Tekintettel az erőteljesen globalizált piac manapság már megkerülhetetlen szempontjaira is, e két hazai szektort sem hagyhatjuk figyelmen kívül, viszont ezekhez a forgalmunk elhanyagolható részét termelő erőforrásokat allokáltuk. Elképzelhető, hogy a jövőben az arányok változni fognak e két ágazat külpiaci teljesítményének alakulása függvényében, azonban egyelőre az amerikai piacok alkotói telítettsége, gondolok itt a ponyvatermelésre, szinte ellehetetleníti a fordításban megjelenő magyar ponyvák külpiacra lépését. Így vállalatunk ezirányú fejlesztése rövidtávon nem valószínű, az ágazatban működő író ügyfeleinknek a hazai olvasói piac erőteljesebb penetrációját ajánljuk fejlesztési stratégiaként.

A külföldi irodalmi piacokon még mindig a hagyományos elbeszélésmód dominál, így viszonylag újszerűen hatnak és nagy sikert érnek el az ún. vulgarikumok, azaz a hungarikumnak tekinthető gondolatfolyamos regények, amelyek beteges, lehetőleg ödipuszi anyagból készült kapcsolatokat, trágár nyelvezetet is integrálnak. Ezért a kiemelt ügyfélkörünket kitevő szépirodalmi alkotók számára jó kilátásokkal kecsegtet a külföldi piacbővítés, a helyi piacokra adaptált termékeikhez fűződően a visszafogottabb gazdasági elemzők is az exportbevétel növekedésére számítanak.

Reményeink szerint az a pár termelő, aki érthetetlenül ragaszkodik az említett elavult technológiák alkalmazásához, belátható időn belül felzárkózik ügyfeleink, az IKMI szabványnak mindenben megfelelő alkotók mögé. Így, idézve a Rt. vezérigazgatójának jövőbe tekintő szavait, végre elérhetjük, hogy az olyan kiemelkedő megvalósítások, mint reménységgel nem fertőzött kilátások, idejétmúlt elköteleződésekből felszabadult társadalmi kapcsolatok megrajzolása, régimódi normalitástól mentes szereplői személyiségek, régies finomkodást levetkőzött, kimagaslóan obszcén nyelvezet, a magyar kortárs irodalom szinonimájává válnak mindenhol a világon.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

w

Connecting to %s